Londonban, a liberális Independent is védelmébe veszi a rendőrséget és azt írja: a ravaszt meghúzó tiszt úgy látta, ha rosszul dönt, akkor több tucat ember haláláért lesz felelős és saját halála után megkapja a György-érdemrendet. A másik rossz döntés egy ártatlan ember életét követelheti. A lap szerint a brit rendőrség nagyon ritkán használ fegyvert, ezért nem igaz az a vád, hogy élvezné a lövöldözést. A nagy kérdés ebben a tragédiában az, hogy milyen információk vezettek el odáig, hogy agyonlőtték Jean Charles de Menezest. A brazil férfi egy olyan házban lakott, ahol több lakás is volt. Amikor egy külföldi kinézetű férfi elhagyta az épületet, a rendőrök követni kezdték. Az első kérdés: ha gyanús volt, miért engedték, hogy felszálljon egy buszra? Miért engedték, hogy átugorja a metrókaput és leszaladjon a lépcsőn? És miért kellett fejbe lőni, amikor két rendőr lefogta? Az Independent szerint ugyanakkor meg kell várni, míg fény derül az összes tényre és nem szabad elhamarkodottan ítélni. Egy dolog azonban bizonyos - teszi hozzá a lap - az eset elterelte a figyelmet a robbantók utáni kutatásról.

A Times "halálos hibáról ír", de hozzáteszi, ez nem szabad, hogy akadályozza a támadók elfogására indított hajszát. A brazil férfi családját és barátait érthető módon megrázta a tragédia. Addig azonban nem lehet túllépni a tragédián, amíg a rendőri ügyeket vizsgáló panaszbizottság ki nem vizsgálta azt. És: a stockwelli tragédiából nem szabad olyan mítoszt kreálni, amely a szélsőségeseknek toboroz újabb híveket.

A német Die Tageszeitung szerint semmi sem igazolja azt az eljárást, hogy a feltételezett öngyilkos robbantókat agyonlőjék. A lap elismeri, hogy a rendőrség gyanakodott: a brazil férfi egy megfigyelés alatt álló házból lépett ki, nem volt hajlandó megállni a felszólításra és az évszaknak nem megfelelő, vastag dzsekit viselt. De ezért még nem kellett volna fejbe lőni - írja a lap.

"Osama bizonyára elégedetten dörzsöli a kezét" - olvasható a prágai Pravóban, amely hozzáteszi, "a terroristák egyik célja a demokráciák meggyengítése. Vajon agyonlőhet-e valakit egy rendőr, csak azért, mert nem néz ki európainak, terroristagyanús személynek tartja és valamit rejtegethet a kabátja alatt?

Az osztrák Der Standard sem vevő arra az érvre, hogy néha nincs más megoldás, mint megölni a terrorista gyanús személyeket. "Egy ilyen érv mindenben ellentmond az emberségnek" - jegyzi meg. A lap felteszi a kérdést, vajon a rendelkezésre álló információ vajon tényleg elég volt-e az "azonnal végrehajtott halálos ítélethez." Az emberek jogosan követelik, hogy az ügyet vizsgálja meg a parlament, mert még terrorfenyegetés idején sem lehet hagyni, hogy a rendőrség működési szabályzata döntsön arról, hogy meg lehet-e ölni valakit - írja az osztrák lap.

A madridi El Pais szerint Tony Blair reagálása a londoni támadásokra megmutatta személyisége jó és rossz oldalát. A robbantások azonnal megerősítették pozíciójában, Blair azonban továbbra sem hajlandó válaszolni a britek által feltett kérdésre, hogy az iraki háború vajon megerősítette-e a nemzetközi terrorizmust. "A miniszterelnök megint arra az iraki háborút megelőző messianisztikus önmagára emlékeztet, aki fekete-fehér nyelvezettel magyarázza a terror jelenségét. Ez a Blair eltörölte azt a Blairt, aki tudja, hogy a terrort nem csak az ördög, hanem a szegénység, a műveletlenség, az arab kormányok korrupciója és a palesztin probléma is okozza" - fogalmaz a spanyol újság.

A párizsi Le Figaro a londoni események és a Sarm-el-Sejk-i robbantások kapcsán "az Al-Kaida véres nyaráról" ír. Hat héttel az elnökválasztások előtt ezek voltak Egyiptom történetének legbrutálisabb támadásai, amelyek komoly csapást mértek Hoszni Mubarak rendszerére.

Az olasz La Stampa viszont úgy látja: bár a helyszín a Közel-Kelet volt, az üzenet főként Európának szólt.