A magyar-román viszony akkor tekinthető rendezettnek, ha az erdélyi magyarság ezt annak érzi – jelentette ki a KRÓNIKÁ-nak Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke. A politikus szerint ez a viszony nem nagyon történhet meg az autonómia hiányában. De hasonlóan nyitott kérdés a két ország közötti kapcsolatban az észak-erdélyi autópálya, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, az erdélyi magyar felsőoktatás ügye, illetve az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban hozott ügyészi döntés is.

ERDÉLYI NAPLÓ

Az erős Székelyföld mellett egy hasonlóan erős Partiumra is szükség van – nyilatkozta az ERDÉLYI NAPLÓ-nak Tőkés László, aki szerint a régió jövője a határokon átívelő kapcsolatokban van. A királyhágó-melléki református püspök példaként hozta fel a „Városok, falvak szövetsége” nevet viselő, debreceni központú civil szervezetet. Ha érvényesülni tud a partiumi régió, akkor az ott élő magyarságnak már nem egy elmaradott vidék kisebbségi közösségének, hanem egy határokon átnyúló térség többségi nemzetének kell tekintenie magát – hangsúlyozta Tőkés László.

ÚJ SZÓ

Mintegy ezer magyarországi cég telepedett le vagy nyitott fiókot Szlovákia déli városaiban. Ez azonban csak durva becslés, pontos kimutatás nem létezik. Bár a magyar cégek számára valóban vonzóvá vált az ország, ez nem mutatkozik meg jelentős működőtőke-kivitelben (leszámítva a MOL-t és az OTP-t). A magyar társaságok számára előnyt jelent a kedvezőbb adózási rendszer, továbbá a nyelvi akadályok hiánya. Döntően Pozsonyban, Kassán és Komáromban telepednek le, s főleg a kereskedelemben (bútorok, fogyasztási cikkek, tápszerek) tevékenykednek.

HOSPODÁRSKE NOVINY

Bár Szlovákiában csökkent a munkanélküliség, annak mértéke még mindig meghaladja a 11 százalékot – közli a HOSPODÁRSKE NOVINY. Tény viszont, hogy Ľudovít Kaník szociális- és munkaügyi miniszter derűlátó. Szerinte fordulat következett be, számítani lehet, hogy az elkövetkező időben tovább csökken az állástalanok száma. Ezt jelzi az a tény, hogy további 287 ezer munkanélküli máris munkát vállalhat. Ettől függetlenül gondot okoz a huzamosabb ideje állástalan emberek elhelyezése megfelelő munkahelyen – jelentette ki a tárca vezetője.

HÉT NAP

Nem tagadja a szerb jegybankelnök, hogy a magyarországi tőke nehezen kap teret országában. Radovan Jelašić a szabadkai HÉT NAP újságírójának nyilatkozva kijelentette: a magyar tőkének kicsit agresszívabban kellene képviselnie érdekeit Szerbiában. Ezenkívül – tette hozzá a jegybankelnök – a budapesti kormánynak is nagyobb mértékben kellene segítenie saját befektetőit.

GLAS JAVNOSTI

A balkáni országok közül Horvátországnak van a legtöbb szimpatizánsa az uniós polgárok között - szögezi le a GLAS JANOSTI. Az Európai Unió tagállamaiban huszonötezer résztvevővel megrendezett közvélemény-kutatásból kiderült, hogy Horvátország felvételét 52 százalék támogatná, míg Albániáét csak 36 százalék. Bosznia-Hercegovina 41, Macedónia 42 százalékot kapott, míg Szerbia-Montenegró csatlakozása mellett mindössze 40 százalék voksolt. A két tagjelölt balkáni állam, Bulgária és Románia felvételét 50, illetve 45 százalék tartja elfogadhatónak.