A teljes nyilvánosságot biztosító ügynöktörvény tartalmáról állapodott meg a két kormánypárt-jelentette be Fodor Gábor a vasárnapi egyeztetést követően. A szavazásra váró törvény, a rendszerváltás óta először, a nemzetbiztonsági szolgálatok érdekei helyett a nyilvánosságot és a múlt teljes megismerését szolgálja.

Az egyeztetéssel megbízott Fodor Gábor, illetve szocialista részről Burány Sándor többszöri egyeztetést követően állapodott meg végül a vitás kérdésekben. Ezek közül talán a legtöbb vitát kiváltó kérdés a "továbbszolgálók" adatainak nyilvánossága volt.

Az új szabályozás szerint a volt állambiztonsági szolgálatok tagjainak adatai a nemzetbiztonsági szolgálatoktól történő leszerelésük után tíz évvel válnak megismerhetővé. Fodor Gábor szerint ez a megoldás gyakorlatilag teljes nyilvánosságot jelent, hiszen a megfigyelők nagy része 1995-re már távozott a nemzetbiztonsági szolgálatoktól. További garanciát jelent az is, hogy amennyiben a megfigyelt kezdeményezi, a határidő előtt is lehetőséges az adatok megismerése.

Szintén döntés született a titkosszolgálatoknál maradt iratok kezeléséről is. A szolgálatoknál lévő iratok "szupertitkos" minősítése megszűnik, a nyilvánosságra hozatalról pedig, egy szakértői testület dönt. A háromévente felülvizsgált iratok sorsáról, vitás esetben, a Legfelsőbb Bíróság mondja ki a végső szót. A törvény megszületése után az ún. 6-os kartonok kerülnek fel az internetre, a későbbiekben pedig, csak azok a dokumentumok, amelyek nyilvánosságához a megfigyelt, vagy még élő közeli hozzátartozói hozzájárulnak.

Az SZDSZ szerint a törvény elfogadásához továbbra sem szükséges módosítani az alkotmányt. A liberális álláspontot tudomásul veszik a szocialisták, ám Burány Sándor szerint a módosítás továbbra sem elképzelhetetlen. Ahogy fogalmazott: hétfőn derül ki, hogy végül a két nagy párt megszavazza–e az alkotmánymódosítást.