Francois Busnel, a mértékadó hetilap munkatársa az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon szerzett benyomásait és ismereteit összefoglalva nagy elismeréssel adózik a magyar könyvkiadásban tapasztalható pezsgésről.

Magyarország felébred című cikkében rácsodálkozik arra, hogy a tízmilliós lakosságú országban évente tízezer új könyv jelenik meg és fogy el mintegy 50 millió példányban. Megjegyzi, hogy ez az olvasói érdeklődés és elkötelezettség különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az 500 eurós (mintegy 120 ezer forintos) átlagfizetésekhez képest a könyvárak viszonylag magasak - átlag 7 euróban (1700 forintban) számolhatók.

- Magyarország mindent máshogy csinál mint a többiek - állapítja meg a szerző. Emlékeztet arra, hogy a rendszerváltást követő évtizedben a volt kommunista blokk valamennyi államában súlyos gazdasági válság alakult ki; Magyarország is súlyos árat fizetett az új szisztémára való átállásért, s a többi között a könyvszakma is megszenvedte a traumát. A könyvkiadásnak korábban nyújtott állami szubvenciók 1990-es megszűnése után a budapesti könyvesboltok kétharmada volt kénytelen lehúzni a redőnyt, a könyvkereskedelem jelentős része az utcai pultokra szorult. Mostanára azonban Magyarország talpra állt, s ez érvényes a könyvkiadásra is.

A magyar fellendülés folyamatának egyik különleges jellemzője az irodalom szerepe, amelynek révén az ország erőteljesen hallatja hangját az európai nemzetek kórusában - írja Busnel.
A cikkíró rámutat: a magyar könyvkiadás dinamizmusának további lendületet ígér, hogy az ország egy éven belül teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak, s éppen e szakasz kezdetén ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat az első magyar szerzőnek, Kertész Imrének.

A kortárs magyar irodalom szép számmal jelenik meg külföldön, Franciaországban a tekintélyes Gallimard és a Phébus, az Actes Sud (Kertész Imre franciaországi felfedezője) és a magyar művek kiadására szakosodott Éditions Ibolya Virag, valamint Viviane Hamy népszerűsíti a magyar alkotásokat. - Szembeötlő, hogy a berlini fal leomlása óta mennyi kreatív új magyar író jelentkezett a legkülönbözőbb műfajokban - idézi a szerző Virág Ibolya véleményét, aki az előző két évtizedben, még az Albin Michel kiadóház sorozatszerkesztőjeként első ízben ismertette meg a francia olvasóközönséggel a magyar irodalom számos alakját. Márai Sándor első Franciaországban megjelent regényének színpadi adaptációja, A gyertyák csonkig égnek hónapok óta nagy sikerrel szerepel az egyik legnevesebb párizsi magánszínház, az Atelier műsorán.

A budapesti könyves szakma egyik névtelenül idézett ifjú munkatársa szerint a magyar irodalom iránt Franciaországban megmutatkozó érdeklődés még csak a kezdet. Az uniós tagsággal itt is új korszak kezdődik. Magyar vélemény szerint az Európai Unió létezésének egyik legfontosabb záloga éppen a kultúraközvetítés - összegzi budapesti beszélgetéseinek központi gondolatát a cikk szerzője.

(MTI nyomán)