július 1. - A chilei legfelsőbb bíróság bizonyítékok hiányában lezárta a többrendbeli gyilkossággal és emberrablással vádolt Augusto Pinochet egykori diktátor elleni eljárást.

július 1. - Hat hónapra Dánia vette át Spanyolországtól az Európai Unió soros elnökségét.

július 1. - Hágában megkezdte munkáját a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelynek feladata, hogy kivizsgálja a népirtás, az emberiség elleni és háborús bűntetteket.

július 8-9. - Megszűnt az Afrikai Egységszervezet, helyébe az Európai Uniót mintának tekintő Afrikai Unió (AU) lépett.

július 15. - A 71 éves Abdul Kalamot választották meg India 12. elnökévé.

július 16. - Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) hivatalos nyilatkozatban kért bocsánatot azoknak az északír polgári áldozatoknak a hozzátartozóitól, akik fegyveres akciói során vesztették életüket.

július 23-augusztus 1. - II. János Pál pápa amerikai körútján Kanadában, Guatemalában és Mexikóban járt.

július 26. - Az amerikai képviselőház megszavazta a terrorizmus elleni védelem céljából felállítandó belbiztonsági minisztérium létrehozását. A minisztérium november 25-én jött létre, élére Tom Ridge, Bush elnök bizalmi embere került.

augusztus 2. - A török parlament reformcsomagot fogadott el, amely eltörölte a halálbüntetést és elismerte a kurdok kulturális jogait.

augusztus 5. - II. János Pál pápa a bűnbocsánat új lehetőségét teremtette meg a hívőknek az isteni könyörület vasárnapjának bevezetésével.

augusztus 16. - Holtan találták bagdadi otthonában a világ egyik legkeresettebb terroristáját, Abu Nidalt, aki állítólag öngyilkos lett, de elképzelhető, hogy az iraki titkosszolgálat végzett vele.

augusztus 16-19. - Kilencedszer látogatott Lengyelországba II. János Pál pápa.

augusztus 20. - Az Európai Bizottság hivatalosan is piacgazdaságnak ismerte el Oroszországot. A döntés november 8-án lépett életbe.

augusztus 26-szeptember 4. - A dél-afrikai Johannesburgban rendezték meg az ún. Föld-csúcsot. Minden idők legnagyobb ENSZ-tanácskozásán nyilatkozatot fogadtak el a fenntartható fejlődésről.

szeptember 10. - New Yorkban megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 57. ülésszaka, amelyen Svájc a világszervezet 190., Kelet-Timor 191. tagja lett.

szeptember 17. - Észak-Koreába látogatott Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő.

szeptember 20-21. - Parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában. Az ismét Mikulás Dzurinda vezetésével megalakuló kormány november 14-én kapott bizalmat a parlamentben.

szeptember 22. - A németországi parlamenti választásokon igen kis többséggel győzött a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és Szövetség 90/Zöldek koalíciója, október 22-én a parlament ismét Gerhard Schrödert választotta kancellárrá.

szeptember 23-25. - Koppenhágában rendezték meg a negyedik Európa-Ázsia csúcsértekezletet a tizenöt EU-tagállam és tíz ázsiai ország vezetőinek részvételével.

szeptember 24. - Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése feltételhez kötve javasolta Jugoszlávia felvételi kérelmének jóváhagyását. Eszerint Jugoszlávia a föderatív alkotmány elfogadása után válhat a szervezet teljes jogú tagjává.

október 2-22. - Washington környékén tíz áldozattal végzett egy orvlövész. A rendőrség 24-én letartóztatta a sorozatgyilkosság elkövetésével gyanúsított John Allen Mohammed háborús veteránt és mostohafiát, a jamaicai állampolgárságú, 17 éves John Lee Malvót.

október 5. - Bosznia-Hercegovinában a nacionalista pártok erősödését hozták az általános választások.

október 7-11. - Sydney Brenner és John E. Sulston brit, valamint H. Robert Horvitz amerikai kutató kapta az orvostudományi, az amerikai Raymond Davis és a japán Kosiba Maszatosi, valamint az amerikai Riccardo Giacconi a fizikai, John B. Fenn amerikai, Tanaka Koicsi japán és Kurt Wüthrich svájci tudós a kémiai, az amerikai-izraeli állampolgárságú Daniel Kahneman és az amerikai Vernon L. Smith a közgazdaságtudományi, a magyar Kertész Imre az irodalmi Nobel-díjat. Jimmy Carter volt amerikai elnök kapta a Nobel-békedíjat.

október 12. - Bali szigetén 190 áldozattal járó merényletet követett el az al-Kaida iszlám terrorszervezet, az áldozatok többsége külföldi turista volt.

október 15. - Irakban népszavazáson 100 százalékos részvétel mellett, 100 százalékos támogatással újabb hét évre megerősítették államelnöki tisztségében Szaddám Huszeint.

október 19. - Az írek többsége népszavazáson igent mondott az Európai Unió bővítéséhez és az intézményrendszer reformjához nélkülözhetetlen 2001-ben aláírt nizzai szerződésre, amelyet így az EU összes tagállama ratifikált.

október 20. - A Milo Djukanovic elnök vezette Európai Montenegróért nevű szövetség győzött a rendkívüli parlamenti választásokon.

október 22-28. - Csiang Cö-min kínai államfő az Egyesült Államokba látogatott és részt vett az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) mexikói csúcsértekezletén.

október 23. - Moszkvában egy musical-előadáson 50 csecsen fegyveres túszul ejtett több mint 700 embert. 26-án az orosz biztonsági erők gázt vetettek be a túszejtők ellen, és visszafoglalták az épületet. Az akcióban az összes terrorista és 129 túsz vesztette életét.

október 24-25. - Brüsszelben az Európai Tanács, az EU állam- és kormányfőinek testülete hivatalosan is felkészültnek nyilvánította a csatlakozásra tíz tagjelöltet (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia), a döntést november 20-án jóváhagyta az Európai Parlament. (A csatlakozási szerződést előreláthatólag 2003. április 16-án írják alá Athénban.) November 18-án az EU külügyminiszterei 2004. május 1-jét javasolták a jelöltek felvételi időpontjául.

október 27. - A baloldali Luiz Inácio Lula da Silvát választották Brazília új elnökévé. október 30. - Izraelben a kormány munkapárti tagjainak kilépésével a kormánykoalíció elvesztette többségét a parlamentben. November 5-én rendkívüli választásokat írtak ki 2003. január 28-ra.

november 1. - Egy amerikai szövetségi bíróság helyben hagyta a Microsoft szoftvergyártó cég és az igazságügyi minisztérium 2001. novemberi megállapodását, így a monopolhelyzetével való visszaéléssel vádolt Microsoft elkerülte a feldarabolást.

november 3. - Törökországban a mérsékelt iszlám irányultságú Igazság és Haladás (AK) párt nyerte meg az előrehozott választást.

november 5. - Az amerikai félidős kongresszusi választások eredményeként a republikánusok fél évszázad után ismét többséget szereztek a szenátusban és a képviselőházban, és republikánus az elnök, George W. Bush is.

november 7. - A Spanyolországba ékelt, brit fennhatóság alatt álló Gibraltár népszavazáson elvetette a szuverenitást Spanyolország és Nagy-Britannia között megosztó tervet.

november 8. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1441. számú határozata előírta Irak lefegyverzését. Bagdadnak be kell engednie az ENSZ ellenőreit, akik 2003. február 21-ig tájékoztatják vizsgálódásuk eredményéről a testületet. Irak november 13-án feltétel nélkül elfogadta a határozatot. Az első ENSZ-ellenőrök november 25-én érkeztek Bagdadba. A december 8-i határidőre elkészült, az iraki fegyverkezési programról szóló dokumentumban Bagdad hivatalosan kijelentette: nem rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel.

november 8-14. - Pekingben a Kínai Kommunista Párt XVI. kongresszusán szinte teljesen kicserélődött, megfiatalodott a párt vezetése. Az új főtitkár 15-én az 59 éves Hu Csin-taó lett.

november 11. - Brüsszelben rendezték az EU és Oroszország csúcstalálkozóját.

november 11. - Az ENSZ béketervet terjesztett elő az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó, s 1974 óta megosztott Ciprus újraegyesítésére. A többek között területi alkut kínáló javaslatot a ciprusi görögök és törökök is elfogadták tárgyalási alapnak.

november 13. - A jugoszláv szövetségi parlament felsőháza hét évvel a megállapodás aláírása (1995. november 21.) után ratifikálta a daytoni békeegyezményt.

november 14. - Az olasz állam történetében első ízben mondott beszédet a római katolikus egyház vezetője, II. János Pál pápa a római törvényhozás épületében.

november 17. - Franciaországban megalakult a jobboldali egységpárt, a Népi Mozgalom Unió (UMP).

november 19. - Spanyolország északnyugati partjai közelében kettétört és elsüllyedt a Prestige nevű tartályhajó, amelyről 10 ezer tonna olaj ömlött az Atlanti-óceánba, a világ legnagyobb ilyen jellegű környezeti katasztrófáját okozva.

november 21. - Jeruzsálemben öngyilkos merényletet követett el egy palesztin, amelyben 12 ember vesztette életét. 2000 szeptembere, a második intifáda kezdete óta az izraeli-palesztin összecsapásokban 2732-en vesztették életüket, ebből 2004 palesztin és 678 izraeli.

november 21-22. - Prágában rendezték a NATO csúcstalálkozóját, amelyen hét kelet-európai országot - Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia - hívtak meg, hogy kezdjenek tárgyalásokat a NATO-hoz való csatlakozásról.

november 22. - Szentpétervárott találkozott a NATO keleti bővítéséről határozó NATO-csúcs után Vlagyimir Putyin orosz és George W. Bush amerikai elnök.

november 23. - Az október 10-i választás után megalakult pakisztáni parlament ülésén beiktatták Mir Zafarulla Hán Dzsamáli kormányfőt, ezzel véget ért a három éve bevezetett katonai kormányzás.

november 24. - Ausztriában az előrehozott parlamenti választásokat a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte meg. 26-án az addigi kancellár, Wolfgang Schüssel, az ÖVP vezetője kapott kormányalakítási megbízást.

december 1. - Janez Drnovsek kormányfő nyerte meg a szlovéniai elnökválasztást.

december 1-4. - Vlagyimir Putyin orosz államfő Kínába, majd Indiába látogatott.

december 2. - A tanzániai Arushában kilenc év polgárháború után tűzszünetet kötött a burundi kormány az ellenzéki fegyveres mozgalmakkal.

december 5. - Oslóban a Srí Lanka-i kormány és a tamil lázadók megállapodtak a szövetségi állam létrehozásában.

december 5. - Horvátország a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) nyolcadik tagállam lett.

december 7. - A spanyol Pedro Almodóvar Beszélj vele című filmje kapta az Európai Filmakadémia díját, az "európai Oscart". Az év felfedezettjének járó Fassbinder-díjat Pálfi György Hukkle című alkotása nyerte el.

december 8. - Szerbiában megismételték a köztársasági elnökválasztást, amely az előző, szeptember 29-én és október 13-án megtartott elnökválasztáshoz hasonlóan érvénytelen lett, mert a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot.

december 9. - Csődbe jutott a világ második legnagyobb légitársasága, az amerikai United Airlines.

(MTI nyomán)