Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes napirend után szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 29-én. MTI/Kovács Attila

Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes napirend utáni felszólalásában II. János Pál pápa szentté avatásának tízéves évfordulójáról emlékezett meg.

„Santo subito!”, „Azonnal szentté!” felkiáltásokkal és táblákkal üzentek II. János Pál pápa temetésén, 2005. április 8-án a római katolikus hívők tömegei az egyháznak. Utóda, Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa, meghallva Isten népe hangját, az előírt időnél korábban elindította a lengyel pápa kanonizációját, és 2011. május elsején Rómában, a Szent Péter téren, másfél millió katolikus hívő jelenlétében boldoggá avatta. Rekordidő alatt, kevesebb mint a halálától eltelt tíz év után vette fel a Katolikus Egyház Karol Wojtyłát szentjei sorába. Ennél gyorsabb kanonizációs pere csak Padovai Szent Antalnak volt a XIII. században.

1920 májusában született a Krakkó melletti Wadowicében. 1938-ban beiratkozott a Jagelló Egyetem filozófia karára, amikor azonban a nácik bezáratták, akkor egy kőfejtőben, majd egy gyárban dolgozott. 1942-ben lépett be az illegalitásban működő krakkói szemináriumba, és 1946-ban szentelték pappá. Rómában tanult, Keresztes Szent János hitértelmezéséről írta a doktori disszertációját. A politikai helyzet ellenére visszatért hazájába, és folytatta filozófiai-teológiai tanulmányait, miközben krakkói plébániákon szolgált és erkölcsteológiát tanított. XII. Piusz pápa 1958-ban krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Ekkor választotta a későbbi pápaságát is meghatározó püspöki jelmondatát: „Totus Tuus”, „Egészen a Tiéd”. VI. Pál pápa 1964-ben Krakkó érsekévé nevezte ki, 1967-ben pedig bíborossá kreálta. Wojtyła részt vett a II. vatikáni zsinaton, és szerepe volt a Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció megfogalmazásában. I. János Pál pápa megrendítően váratlan halála után választotta meg a konklávé pápának. Elődei iránti tiszteletből választotta a II. János Pál nevet.

október 22-én a Szent Péter téren celebrált székfoglaló miséjében hangzott el a kommunizmus lebontásában is döntő fontosságú felszólítása: „Ne féljetek! Tárjátok ki a kapukat Krisztusnak! Az ő megváltó hatalmának nyissátok föl az államok határait, a gazdasági-politikai rendszereket, a kultúra, a civilizáció, a fejlődés hatalmas területeit. Ne féljetek!”

A vasfüggöny keleti oldaláról való érkezése szimbolikus és sorsfordító volt. 27 esztendős pontifikátusa az egyik leghosszabb pápai szolgálat az egyház kétezer éves történelmében. Pápaként fáradhatatlan missziós lelkület hatotta át, 104 apostoli utazást tett a világban. Hazánkba kétszer látogatott el, 1991 augusztusában és 1996 szeptemberében. Audienciáin sok millió ember vett részt, a jubileumi szent évben nyolcmillió zarándok érkezett Rómába. A lengyel pápa felrázta, tűzbe hozta az egyházat. János Pál pápa 14 enciklikát, számos apostoli levelet és buzdítást írt. Megreformálta a kánonjogot, és pápasága alatt született meg az új katolikus katekizmus. Boldoggá és szentté avatásai közül számunkra különösen ünnepi események voltak Apor Vilmos, Batthyány-Strattmann László és IV. Károly királyunk boldoggá avatása, valamint Szent Kinga, illetve Szent Hedvig kanonizálása.

A lengyel kommunisták rövidlátóan úgy vélték, hogy jobb nekik Wojtyła Rómában, mint Krakkóban, de a moszkvai kommunista elit hamar átlátta a konklávé jelentőségét. Bár a moszkvai és varsói vezetés is igyekezett megakadályozni lengyelországi útját, lengyel állampolgársága miatt erre végül nem volt lehetőségük. A lengyel kommunisták a látogatás alatt végig a felszínre figyeltek: a röplapok és transzparensek számára, illetve a szocializmus elleni megnyilvánulásokra. Nem értették, hogy a lényeg a felszín alatt, a lelkekben történik. Az apostoli út napjaiban a társadalmi tudat forradalma zajlott. A lengyelországi események felgyorsították a szovjet blokk egészének összeomlását. A Vatikán külpolitikája a korábbi „menteni, ami menthető” alapállásból offenzívvá vált. Az ő történelmet formáló spirituális hozzájárulása találkozott Ronald Reagan katonai, gazdasági dominanciájával, és Mihail Gorbacsov reformjaival és józaneszű belátásával, mindez együttesen döntötte le a berlini falat, s hozta el Európa keleti fele számára a szabadságot.

Maga a pápa 1991-ben a Centesimus annusban úgy foglalta össze a kommunizmus összeomlásának okait, hogy azt elsősorban a szocializmus alapvető tévedései okozták, egy hibás antropológia, az emberi személy természetfeletti vonatkozásairól való megfeledkezés. De már akkor prófétai módon mutatott rá, hogy a létező szocializmus bukása nem jelentheti a vadkapitalizmus apoteózisát. A lengyel pápa a berlini fal leomlása után kiadott Ecclesia in Europa apostoli buzdításának üzenetét Erdő Péter bíboros így tolmácsolja számunkra: „Európában az emberek legnagyobb problémája az, hogy nincs reménységük. Értelem és értékvesztés jellemzi ma Európát.” Szent II. János Pál az európai újjászületés feltételeit így összegzi: „Térj magadhoz. Légy önmagad. Fedezd föl eredetedet. Éleszd föl gyökereidet.”

A pápa Európának szóló üzenete a magyar népnek is szól.

Nagy és szent II. János Pál pápa, könyörögj érettünk!

   
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy húsz évvel ezelőtt nyilvánította nemzeti kinccsé az Országgyűlés a régi magyar állatfajtákat.

Komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi, vizsla, drótszőrű vizsla, magyar agár, erdélyi kopó. Szürke marha, házi bivaly. Kendermagos tyúk, erdélyi kopasznyakú tyúk. Racka, cikta, cigája juh. Kisbéri félvér, mezőhegyesi félvér, muraközi ló. És még sorolhatnánk. Ez a génállomány eleven örökségünk. Túléltek nehéz időszakokat, megőrzésük elemi kötelességünk.