A bizottság tanácskozására Gondos Imrét, az átvilágító bírák soros elnökét, Sersli Sándort, az átvilágító bírói hivatal titkárságvezetőjét, Markó Györgyöt, a Történeti Hivatal elnökét, valamint Mécs Imre (SZDSZ) képviselőt és Kuncze Gábort, a Horn-kormány belügyminiszterét hívták meg, akiktől a Szalay Gábor szabad demokrata politikusra vonatkozó irat BM-ből való eltűnésével kapcsolatban kértek volna felvilágosítást.

Kövér László (Fidesz), a bizottság elnöke úgy fogalmazott a zárt ülés után, hogy a kormánypárti képviselők úgy félnek a meghallgatástól "mint ördög a tömjénfüsttől". Erősödik bennem az az érzés, hogy igen komoly takargatnivalója van a kormányoldalnak a Szalay Gáborra vonatkozó papírok eltűnésével kapcsolatban - mondta a politikus.

Kövér László szerint a kormánypárti politikusok félreértették a bizottság hétfői ülésének napirendi pontját. Az ellenzéki politikus kérte a belügyminisztertől, hogy mentse fel a titoktartási kötelezettség alól Sersli Sándort, aki az irateltűnés idején a volt állambiztonsági szervek iratanyagát kezelő osztály vezetője volt a Belügyminisztériumban. Lamperth Mónika válaszlevelében azonban kitérő, illetve nemleges választ adott.

A nemleges válasz abban merül ki, hogy a tárca vezetője addig nem tudja Sersli Sándort felmenteni a titoktartás alól, amíg pontosan meg nem jelölöm, mely témában kérem - közölte Kövér László. Mindaddig viszont nem tudja pontosan megjelölni a témakört, amíg nem hallgatta meg Sersli Sándort.

Tóth Károly (MSZP), a testület alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az elnök által beterjesztett napirendi pontot abban a megfogalmazásban nem szavazhatták meg, mert így a grémiumnak a Mécs Imre által vezetett parlamenti vizsgálóbizottságot kellett volna minősítenie, ami lehetetlen. Az alelnök közölte, hogy a kormánypárti többségnek nincs félnivalója, hiszen támogatása nélkül soha nem lehetne napirendre venni a meghallgatásokat.

Az ülésről távozóban Sersli Sándor úgy nyilatkozott, hogy 1997-ben kerültek át az iratok a BM irattárából a Történeti Hivatalba. Tudomása szerint nem volt tételes iratátadás-átvétel, így attól a perctől kezdve minden megtörténhetett. Sersli Sándor elképzelhetőnek tartja, hogy a Szalay Gábor anyagát helyettesítő papírra valaki az ő nevét írta, de a kérdéses iratot eddig még nem látta. Nagyon szeretném, ha az ügy tisztázódna, mert az én becsületemet és volt munkatársaim becsületét besározták, aminek jogi következményei lesznek - hangsúlyozta.

(MTI nyomán)