Ezt azért hangsúlyozzuk, mert egyre több "hivatalos" üzenet érkezik: a gondola nagyon nem kívánatos a mostani kormányzat számára. Az adatok valóságalapjának esetleges cáfolatát az illetékesektől a szerk@gondola.hu címre kérjük és haladéktalanul szó szerint közöljük.

"Nem lesz boszorkányüldözés", "Az élet nem kezdődik újra minden kormányváltással!"

– A kormány a hivatalba lépése után már az első kilenc napban több vezetőt váltott le, mint elődje 1998-ban az első ötven napon. Forrás: HVG

– Az állami irányítás alatt álló vállalatok vezetői közül 1998-ban három, míg 2002-ben 38 főt mozdítottak el. A leváltásokat rendszerint nem előzte meg vizsgálat

– Külügyminisztérium: a helyettes államtitkárok leváltása két fő kivételével, akik nemzetközi diplomáciai nyomásra maradhattak helyükön. Összesen tizenkét főosztályvezető kerül felmentésre, többségük referenssé lett visszaminősítve. A miniszterelnök cáfolta, az államtitkár viszont megerősítette, hogy a főosztályvezetői szintet is érintették a leváltások

– Egészségügyi Minisztérium: valamennyi helyettes államtitkár, több főosztályvezető leváltása

– Honvédelmi Minisztérium: a legtöbb helyettes államtitkár és főosztályvezető leváltása, új vezérkari főnök-helyettes kinevezése

– Oktatási Minisztérium: egy (még a Horn-kormány által kinevezett) személy kivételével valamennyi helyettes államtitkár, illetve a főosztályvezetők többségének leváltása

– A Dunai Kormánybiztos felmentése

– Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal - vezetőcsere

– Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. - vezetőcsere

– Az Országos Rendőrfőkapitány leváltása

– Köztársasági Őrezred vezetőjének menesztése

– Információs Hivatal, Nemzetbiztonsági Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetőcseréje

– Országos Választási Iroda - vezetőváltás

– A főtisztviselői és főtiszti karból augusztus közepéig 31 fő távozik

– Az Informatikai Kormánybiztosság köztisztviselőit az előzetes ígéretekkel szemben csaknem egyáltalán nem veszi át az új minisztérium

– Az Oktatási Minisztérium háttérintézményei vezetőinek leváltása (Professzorok Háza, Pedagógus Továbbképzési Központ, Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont)

– Schmitt Pált a jogszabály által előírt két hónap helyett kétheti hatállyal rendeli vissza a külügyminiszter nagyköveti tisztségéből. A svájci magyar szervezetek tiltakoznak

– Szabó László Zsolt ausztráliai kulturális attasé visszahívása. Az értesítés Budapesten történik, Szabó már nem kap lehetőséget a visszaútra és az összepakolásra

– A közeljövőben lejáró 20 megbízatáson túl Kovács László külügyminiszter további 25 nagykövet visszahívását készíti elő vagy hív vissza

– Nemzeti Színház: a miniszter pályáztatás nélkül nevezi ki Huszti Péter új igazgatót, majd a politikai botrány után kilátásba helyezi a pályázat kiírását. Görgey Gábor érve: „A pályáztatás álságos dolog, úgyis mindenki tudja, hogy ki fog nyerni...” Lemond Kopátsy Sándor, a Nemzeti Színház Kht. Felügyelőbizottságának elnöke

– Magyar Állami Operaház: a pályázat útján kinevezett főigazgató és főzeneigazgató leváltása

– A Nemzeti Kulturális Alapprogram vezetőjének, Jankovics Marcellnak leváltása

– A Kulturális Intézmények Igazgatósága vezetőjének és helyettesének menesztése

– A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőjének menesztése

– A Millenáris Programiroda Kht. vezetőváltása

– A Mafilm Rt.-elnök és az igazgatósági tagok menesztése

– A Nemzeti Kulturális Alapprogram Mozgókép Szakmai Kollégiuma elnökének lemondása

– Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal - vezetőcsere

– A Határon Túli Magyarok Hivatala vezetőcseréje

– A Történeti Hivatal megszüntetésének előkészítése

– Országos Egészségbiztosítási Pénztár - vezetőcsere

– Az országos tisztifőorvos és helyettesének leváltása

– Az Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetőcseréje

– Az Illyés Közalapítvány vezetésének azonnali hatályú leváltása. Az utasítás kormányhatározat nélkül történik, az MSZP székházából érkezett faxon. Szabó Vilmos államtitkár szerint a határozat majd "utólag meglesz"

– Az Eötvös József Közalapítvány vezetőségének leváltása

– A József Attila Alapítvány vezetőcseréje

– A Comenius 2000 Programigazgatóság vezetésének menesztése

– A Közoktatás Minőségéért Díj díjbizottságának leváltása

– Magyar Fejlesztési Bank elnökének leváltása, a teljes felügyelőbizottság lecserélése

– A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szétdarabolása és új vezetők kinevezése

– Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. – vezetőcsere

– Magyar Nemzeti Földalap Kht. – vezetőváltás

– Az MFB körlevélben szólít fel valamennyi többségi tulajdonában lévő céget, hogy hívják össze a közgyűlést, és hívjanak vissza minden cégvezetőt, igazgatósági tagot és felügyelőbizottsági tagot. A leváltások elsősorban a következő cégeket érintik: Magyar Követeléskezelő Rt., Konzumbank Rt., Hungexpo, Siótour, Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt., Nemzeti Autópálya Rt., Diákhitel Központ, Defend Kft. (Az előző kormány 1998-ben három állami irányítás alatt lévő vállalat élén hajtott végre személycseréket)

– A Magyar Posta vezetőcseréje. Az eljárás jogszerűsége nem tisztázott, mivel a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben nem nevezték meg a Postát felügyelő minisztériumot

– Az Antenna Hungária igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak leváltása

– A Szerencsejáték Rt. vezetőségének és felügyelőbizottságának menesztése

– A Dunaferr Rt. teljes vezetésének leváltása

– Magyar Államvasutak (MÁV) Rt. – vezetőcsere

– A GYESEV Rt. elnök-vezérigazgató, Berényi János leváltása

– Állami Autópályakezelő Rt. vezetőcserék: vezérigazgató és kapcsolati igazgató

– A Malév Rt. vezérkar menesztése

– Budapest Airport vezérigazgatójának, és összes igazgatósági tagjának leváltása

– Malév Vállalkozás Biztonsági Igazgatósága – vezetőváltás

– Magyar Villamosművek Rt. - a vezérigazgató és minden igazgatósági tag visszahívása

– A Vértesi Erőmű vezérigazgatójának és teljes igazgatóságának felmentése

– Paksi Atomerőmű Rt. - vezetőcsere

– A Postabank Rt. teljes igazgatóságának és csaknem teljes felügyelőbizottságának menesztése

– Földhitel és Jelzálog Bank Rt. - vezetőcsere

– A Magyar Exporthitel-biztosító Rt. és az Eximbank Rt. teljes vezetőségének leváltása

– Kistérségi megbízottak – 150 fő – felmentése

– Kopint-Datorg - vezetőcsere

– Bábolna Rt. - vezetőcsere

– Az OTP Lakásalap Rt. vezetőjének, Simicska Lajosnak a távozása

– A Vegyépszer Rt. vezetőjének leváltása, a cég élére a tulajdonosok „az új kormányhoz közelálló személyt” keresnek

– Defend Kft.: Földi László helyére előbb Csintalan Sándor korábbi szocialista politikus kerül, majd a kormányzattal folytatott zárt megbeszéléseket követően ő is távozik

– A Balatoni Fejlesztési Tanács elnökének felmentése indoklás nélkül, az érintett önkormányzatok egyhangú tiltakozása ellenére

– Regionális Idegenforgalmi Bizottságok vezetésének felmentése: Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli, Észak-dunántúli, Tisza-tavi, Észak-alföldi, Dél-alföldi, Észak-magyarországi idegenforgalmi bizottságok

– Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács: vezetőváltás

– A Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács minisztériumi delegáltjainak leváltása

– A Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőváltása

– A Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal vezőjének leváltása, indoklás nélkül

– A legtöbb megyei FVM-Hivatal vezetőjének menesztése

A „demokratikus koalíció kormánya” és a „jogállamiság helyreállítása”

– Kormánypárti képviselők folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatosan kérdést/interpellációt intéznek a Legfőbb Ügyészhez. Ezt a gyakorlatot hónapokkal korábban több jogász (köztük Bárándy Péter igazságügyminiszter) bírálta, mivel nem találta összeegyeztethetőnek a hatalmi ágak elválasztásának elvével, hogy a politika szakmai kérdésekben gyakorol nyomást az ügyészi gyakorlatra. Különösen aggályos, hogy maga a feljelentő interpellálja az ügyészt

– A költségvetés módosítása szerint az előirányzattól 5 százalékkal el lehet térnie a kormánynak külön parlamenti felhatalmazás nélkül. Ez több százmilliárd forintnyi összeg, amit a kormány az országgyűlés felhatalmazása nélkül használhat fel

– Magyar Nemzeti Bank: a kormány felügyelőbizottságot hoz létre az MNB vezetése mellé. Az ügyben megszólal a Bundesbank elnöke, az ECB alelnöke is, aki az európai normákkal ellentétesnek tartja a jegybanki függetlenség megsértését.

– Az IM törvénytervezete korlátozza a sajtó jelenlétét a rendőrségi eljárásokban, amely több szakértő szerint a rendszerváltás előtti törvényi szabályozáshoz képest is visszalépést jelent

– Kuncze Gábor felszólítja az Országos Választási Bizottságot, hogy „azonnal üljön össze és utasítsa el” a töredékszavazatok elosztására vonatkozó beadványt, egyúttal „jogi gengszterizmusnak” nevezi azt az eljárást, hogy a bizottság kivizsgál egy beadványt

– Kiss Zoltán felszólítja a köztisztviselőket a hivatalban lévő kormány állami földek eladására vonatkozó döntésének végrehajtásának megtagadására. Ellenkező esetben, az általa jogellenesnek minősített lépésben való közreműködésért a kormányváltás után jogi szankciókat helyez kilátásba

– Kormányzati centralizáció: a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe kerül a területfejlesztés, az egyházügy, a polgári titkosszolgálatok irányítása, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Diákhitel Központ felügyelete, a lakásügy és a romaügy (Kovács László kampányszövege: Túl sok az Audi a MeH előtt)

– A Kormányzati Kommunikációs Központ nem a költségvetési törvény, hanem a kormány parlamenti felhatalmazása nélkül kiutalt forrása alapján működik

– Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe a magyar delegáltakat – most először – nem konszenzusos, hanem többségi alapon nevezik ki, az ellenzéki javaslatok figyelmen kívül hagyásával

– A kormánypárti interpellációk gyakorlata, amit korábban élesen bírált a baloldal

– A kormányoldal leszavazza az ellenzék föld-, média- és ügynöktörvényhez benyújtott módosító javaslatainak napirendre tűzését

– A kormánypárti tagok az Alkotmányügyi Bizottságban ügyrendi eszközökkel akadályozzák meg, hogy rendkívüli ülésnap legyen a szavazólapok megsemmisítése ügyében. Az indoklás szerint rendkívüli ülésszak alatt nem lehetséges rendkívüli ülésnap megtartására

– Juhász Ferenc és Lamperth Mónika miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásán a kormánypárti elnök megakadályozza az ellenzéki kérdések folytatását és berekeszti a vitát

– Az Európai Bizottság tisztségviselői a Die Presse szerint az EU „a demokratikus érettség hiányának jeleként értékelik” azt, hogy a miniszterelnök nem mondott le a rendszerváltás előtti politikai rendőrségben betöltött szerepe miatt

– A rendőrség brutális eszközökkel szétveri az Erzsébet-hídi polgári engedetlenségi mozgalmat és a Kossuth térre hivatalosan bejelentett tüntetést, a feloszlatás során lőfegyver került elő és négy újságírót is bántalmaznak. A történtek miatt nem történik felelősségre vonás. Egyes európai jogászok szerint az intézkedés sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét

– Videofelvételek szerint már az Erzsébet-hídon történt tüntetés előtt több sávot lezárt a rendőrség, forgalmi dugót idézve elő. Az első tüntetők megérkezése előtt elhagyta a helyszínt, majd a tüntetők számának felduzzadása után tért vissza. A felvételek nyilvánosságra kerülése után sem kezdődött meg a kivizsgálás, a rendőrség cáfolja az összefüggést

– A rendőrség – az ügyészségi felszólítás ellenére – nem szolgáltatja vissza (illetve csak több hetes késéssel) az Országimázs Központtól törvénytelenül lefoglalt iratait

– Lendvai Ildikót a bíróság jogerősen elítéli a választási törvény megsértése miatt

A sajtószabadság

– Az előfizetési díj eltörlésével és költségvetési átvállalásával megnő a kormány befolyása a közmédiában, mivel 50 százalékos költségvetési tétellé változik a média feletti gazdasági ellenőrzés, amely eddig kétharmados többségű döntést igényelt

– A kormány visszavonja a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak nyújtott kormányzati garanciavállalást. Ezt követően lemond előbb Csermely Péter az MTV hírigazgatója, majd Mendreczky Károly elnök

– Az MTV megbízott elnökét most először a civil delegáltak nélkül nevezi ki a kuratórium. Az elnökség később elutasítja a civil delegáltak rendkívüli kuratóriumi ülés összehívására vonatkozó indítványát. Az ügyben ügyészségi vizsgálat zajlik

– Az MTV új ügyvezető alelnöke Ragáts Imre, korábbi gazdasági igazgató, akinek „gazdasági” működése alatt a televízió több milliárdos veszteséget termelt

– Az MTV kulturális igazgatójának, Híradó, Hét, Ma Reggel, Aktuális szerkesztőségének távozása. A személycserék után a Ma Reggel nézettsége drasztikusan csökken

– Az MTV társadalmi kurátorainak testülete közleményben tiltakozik a személycserék és az új hírszerkesztés miatt.

– Az MTV felmondja az Ezüsthajó Kft. (Sikkes, Koffer, Millenniumi Mesék) szerződéseit

– Az MTV kulturális igazgatóhelyettese Sugár Ágnes lesz, aki az MSZP kampányrendezvényeinek korábbi háziasszonya

– Újabb 500 fős elbocsátás előkészítése az MTV-ben

– Az ORTT megbünteti a Vasárnapi Újság című rádióműsort, mert az adásban Orbán Viktor kapcsán a "miniszterelnök úr" megszólítást alkalmazta

– A MeH kezelésben lévő Magyar Hivatalos Közlönykiadó az évi 1.2 milliárd forintos üzlet és a nyereség ellenére felmondja a Magyar Nemzet nyomdai munkáira vonatkozó szerződést, mivel a lap a kéthetes határidőn túl teljesítette fizetési kötelezettségét

– A kormányt és a száznapos programot népszerűsítő hirdetések nem jelennek meg az ellenzéki kötődésű médiában

– Az ÁPV Rt. körlevelet ad ki az irányítása alá tartozó cégeknek, amelyben valamennyi céget beszámoltat a Magyar Nemzet kiadójával fenntartott kapcsolatairól, egyúttal a Magyar Hírlap, a Napi Gazdaság és a Népszabadság című napilapokban való hirdetést írja elő. Előbbieknél a magas „affinitási index”, illetve az utóbbinál az alacsony affinitási index ellenére a példányszám játssza a fő szerepet – az indoklás szerint. A magas affinitási indexszel rendelkező és a második legnagyobb példányszámú Magyar Nemzet nem szerepel a listán

– A X. kerületi szocialista önkormányzat bezúzatja a Kőbányai Hírek című lap azon számának példányait, amelyek a szocialista pártrendezvényen felhasznált közpénzekről tartalmaznak írást

– A Duna TV kommunikációs irodavezetőjének, Csontos Jánosnak leváltása

– Az ATV megszünteti a csatorna legnézettebb műsorának, a Sajtóklubnak az ismétléseit, később rövidíti az adásidőt, végül teljesen megszünteti a műsort

– Tasnádi Péter – saját nyilatkozata szerint – a háziőrizetben arra fordítja energiáit, hogy „a jobboldali újságírókat egyenként levadássza”. A magas állami kitüntetésben részesülő MUOSZ-elnök Wisinger István – az érdekvédelmi szervezet fellépését sürgető nyilatkozatok ellenére – nem reagál az ügyre

– A Fidesz pert nyer a részben Medgyessy Péter veje által irányított Sláger Rádió ellen a választási időszakban elhangzott álhírek miatt

– A Gyöngyösi Városi TV vezetéséből a szocialista többség visszahívja az ellenzéki delegáltakat

A társadalmi párbeszéd „új formája”

– A Munka Törvénykönyvének módosítása a munkavállalói oldallal történő érdekegyeztetés nélkül, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének egyet nem értése ellenére történik. Később történnek informális egyeztetések, amely viszont a MGYOSZ szerint nem pótolta a valós érdekegyeztetést

– A MAGOSZ – amely az ország legreprezentatívabb érdekvédelmi szervezete – forgalomlassító demonstrációt szervez a Földtörvény és a Nemzeti Földalap szabályozásának módosítása miatt, mivel az a MAGOSZ álláspontja szerint a gazdasági társaságokat és a szövetkezeti lobbit preferálja. Az ügyben nem születik kompromisszum, a törvényt a szervezet ellenében fogadja el az országgyűlés

– A kormány egyoldalúan felmondja a gyógyszerforgalmazókkal kötött 3 éves megállapodást

– A Magyar Rendezők Társasága nem kap meghívót a kulturális minisztériumi szakmai egyeztetésre, miközben kisebb taglétszámú és súlyú szervezetek igen

– A MAGOSZ nem kerül be a Nemzeti Földalap Kht. ellenőrző bizottságába, miközben több jóval kisebb szervezet képviselője igen

– A Duna Kör és a Duna Charta megkérdezése nélkül és tiltakozása ellenére nevezik ki a dunai tárgyalások vezetőjét, akit az erőmű megépítésének egyik legfőbb támogatójaként ismer a szakma

– A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány vezetőváltása a cigány szervezetekkel történt egyeztetés nélkül, számos szervezet tiltakozása ellenére történik

– Romaügyi államtitkár kinevezése a Magyarországi Cigány Szervezetek Érdekvédelmi Szövetségének tiltakozása ellenére

– Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozása. A szervezet az MSZP nyomására annak ellenére alakul meg, hogy több reprezentatív szervezet nem ért egyet a kidolgozott feltételekkel, és az ifjúsági szervezetek többsége pedig nem vesz részt az alakuló ülésen

– Medgyessy Péter csak a kormányhoz közelálló lapoknak ad interjút

– Az augusztus 20-i állami kitüntetettek között számos baloldali médiaszemélyiség található: Bolgár György, Farkasházy Tivadar, Mészáros Tamás, Bodor Pál, Gálvölgyi János, Wisinger István, Selmeczy Tibor

– Csehák Judit férje, Békesi László magas állami kitüntetésben részesül

– Medgyessy Péter a Magyar Köztársaság Nagykeresztje kitüntetésre terjeszti fel Horn Gyulát

– Medgyessy Péter – a szokásjoggal ellentétesen és a rendszerváltás óta először – nem egyeztet informálisan a köztársasági elnökkel az állami kitüntetettek személyéről

– A kormány visszavonja a Sapientia erdélyi magyar egyetemnek nyújtott támogatást

– Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem kap meghívót a Magyar Állandó Értekezletre

– Hitoktatók nem részesülhetnek a pedagógus-béremelésből, a pedagógusok közül egyedül

– A MR szocialista kurátora javaslatot tesz a déli harangszó jelenlegi formájában történő megszüntetésére, vagyis hogy az adott település bemutatását vegyék le a műsorról. A kurátorok a jogszabályi felhatalmazás alapján azonban nem szólhatnak bele szerkesztési kérdésekbe

– Görgey Gábor a Terror Háza kapcsán kijelenti, hogy bár nem tervez konkrét lépést, kívánatos lenne a múzeum átnevezése, átrendezése, és (a budapesti főépítész szakvéleménye ellenére) a pengefal lebontása

– Görgey Gábor lemondja darabjának a Madách Színházba tervezett bemutatóját, mivel nem ért egyet a színház igazgatójának, Kerényi Imrének politikai szerepvállalásával

– Kovács László a fiatalok politikai szerepvállalásáról: „Az egyetemisták jobban tennék, ha a tanulmányaikkal foglalkoznának!”, a miniszter nyilatkozatokat tesz a fiatal választópolgárok önálló gondolkodásának hiányáról és befolyásolhatóságáról

– Egyes európai jogászok szerint az Erzsébet hídi tüntetés feloszlatásának módja sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét

A „modern európai szociáldemokrata párt” víziója

A Munka Törvénykönyvének módosítása:

– kollektív szerződéseket az üzemi tanácsok nem köthetnek, csak szakszervezetek. Ez erősíti a szakszervezeti vezetők pozícióját, illetve - mivel a magánszférában a munkahelyek többségében nem működik szakszervezet - növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát

– a szakszervezeti tagdíj kötelezően a munkáltató által kerül levonásra

– a szakszervezeti vezetők munkaidő-kedvezményének kötelező pénzbeli megváltása

– Mindhárom szabályozás ellentétes az európai gyakorlattal

– Az állami földek eladásánál az elővásárlási jog tekintetében hátrébb szorulnak a családi gazdaságok, a MAGOSZ álláspontja szerint a lépés a külföldi befektetők és a szövetkezeti lobbi érdekeit szolgálja

– A Füstirtók Egyesülete demonstrációt szervez az adójogszabályoknak a dohánygyártókra nézve kedvező és nem EU-kompatibilis megváltoztatása miatt. Az egyesület nem kap választ arra a kérdésére, hogy az MSZP kampányát támogatta-e valamely dohányipari cég

A Kormányban három fő érintett az ügynöktörvényben, a 15 kormánytagból 10 fő volt korábbi MSZMP tag, többen már felelős pártpozícióban voltak 1956-ban és a forradalmat követő megtorlás éveiben is

– Medgyessy Péter 1977-től 1982-ig a BM III/II-7 ügyosztályának D-209-es szigorúan titkos (SZT) tisztje volt, főhadnagyi rangban (később előléptették), kiemelt főoperatív megbízottként. Medgyessy előbb rágalomnak nevezte a hírt, majd elismerte

– A médiakurátorok között van Agárdi Péter korábbi MSZMP kulturális titkár, illetve Gellért Kiss Gábor, aki a Horn-kormány idején érintettsége miatt már egyszer lemondott pozícióiról

– Kovács László pártelnök felveszi a kapcsolatot Thürmer Gyulával az önkormányzati választásokon történő együttműködés ügyében

– Az Egyesült Államok elhalasztja Medgyessy Péter hivatalos amerikai látogatását

– Schröder német kancellár nem hívja meg Medgyessy Pétert az árvízben érintett országok berlini találkozójára. Mindez annak ellenére történik, hogy korábban maga a magyar miniszterelnök javasolt egy találkozót és ajánlotta fel a megbeszélésen való részvételét

Medgyessy nem megy el a Visegrádi Négyek miniszterelnökeinek gazdasági csúcstalálkozójára, maga helyett Kiss Elemér MeH minisztert küldi, jóllehet elődjét külön bírálta a „visegrádi” kapcsolatok elsorvasztásáért

– A 14 miniszter közül mindössze hét beszél legalább középfokon, minimum egy idegen nyelvet, a miniszterelnök nem beszél angolul

Ügynökösdi: a modern szociáldemokrata párt – SZDSZ esete a jogállamisággal

Az új ügynöktörvény számos ponton visszalépést tartalmaz:

– a beszervezendő, a beszervezést megtagadó személyeket a törvény érintettként tárgyalja, így a beszervezőt, és a beszervezetteket jogilag nem különbözteti meg tőlük

– az átvilágítóbíráknak nem kell felszólítaniuk az érintett személyeket lemondásra

– az átvilágításra kötelezettek száma 17 ezerről 10 ezerre korlátozódik

– az új intézményi struktúrával megszüntetik a korábbi átvilágítóbírák megbízatását

– valamint a Történeti Hivatalt

– A Történelmi Igazságtételi Bizottság tiltakozik a bizottságok munkája ellen

– A Medgyessy Péter múltját vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság a szocialista módosítás szerint mindössze augusztus 15-ig működhet, amely az ellenzéki képviselők szerint ellehetetleníti az érdemi munkavégzést

– A vizsgálóbizottságok ülésezése több napos késéssel tud csak megkezdődni, mivel a bizottság elnökének átvilágítását a Miniszterelnöki Hivatal nem készítette el a vállalt határidőre

– Lamperth Mónika belügyminiszter több mint egy hétig nem válaszol a Medgyessy-bizottság elnökének megkeresésére, nem küldi meg a kért iratokat és nem adja meg az érintetteknek a titoktartási kötelezettség alóli felmentést

– Medgyessy Péter vizsgálóbizottsági meghallgatásán a bizottság tagjait Lamperth Mónika belügyminiszter nem menti fel a titoktartási kötelezettség alól, így nem tehetnek fel államtitkot képező dokumentumokkal és információkkal kapcsolatos konkrét kérdéseket

– Medgyessy Péter nem megy el a vizsgálóbizottság második meghallgatására

– Egy szocialista törvénytervezet szankcionálná az ügynöküggyel kapcsolatos további dokumentumok nyilvánosságra hozatalát

– A Mécs Imre vezette parlamenti vizsgálóbizottság az ombudsmani ajánlás és a köztársasági elnöki nyilatkozat ellenére nem változtat működésén, illetve bírálja az ombudsmant és a köztársasági elnököt, viszont „elfelejti” nyilvánosságra hozni az egyik jelenlegi SZDSZ-es államtitkár érintettségét, jóllehet kiderül: több olyan korábbi minisztert is ügynökösködéssel vádolt meg, akik éppenséggel megfigyeltek voltak

– Az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása szerint a Mécs-bizottságban történt kiszivárogtatások a jogállamiság, jogbiztonság alapjait veszélyeztetik. A kiszivárogtatásokkal a törvényes utat megkerülve járattak le olyan embereket, akik később ártatlannak bizonyultak

– Mécs Imre úgy hozza nyilvánosságra az érintettek listáját, hogy a bizottság nem fejezte be munkáját (meghallgatások vannak hátra), nincs bizottsági határozat a nyilvánosságra hozatalról, valamint előzetesen alkotmányellenesnek minősítette a lépést az adatvédelmi ombudsman, több alkotmányjogász és a köztársasági elnök is. A listán olyan nevek is szerepelnek, akik napokkal korábban Mécs által is elismert módon tisztázták magukat

– A Történeti Hivatal vezetője megerősíti Kövér László és Demeter Ervin azon állítását, hogy 1995-ben – Kuncze Gábor SZDSZ-pártelnök belügyminiszterkedése alatt – eltűnt egy jelenlegi szabad demokrata kormánytag aktájának anyaga a Hivatalból

– Salgó László országos rendőrfőkapitány a III/1-es ügyosztály korábbi tisztje, aki korábban bizonyítottan jelentéseket készített ellenzéki írók, köztük ma is aktív politikusok tevékenységéről. Salgó László nem megy el a bizottsági meghallgatásra. Lamperth Mónika belügyminiszter bizalmáról biztosítja

– A nemzetbiztonsági átvilágítás az új jogszabály szerint elhalasztható a kinevezés utánra is

„Minden eredményt megőrzünk, minden szerződést betartunk!”

– A Széchenyi Terv 30 pályázatából 22-t leállít a gazdasági tárca. Ebből kilencet azonnali hatállyal, azaz a már beadott és elbírált pályázatokat is semmisnek tekinti. A megszüntetés az alábbi területeket érinti: lakossági és önkormányzati energiatakarékossági program, idegenforgalmi beruházások, ipari parkok kialakítása, regionális repülőterek fejlesztése, versenyképes vállalkozások beruházásainak támogatása. A gazdasági miniszter szerint a turizmus nem szorul támogatásra

– A kormány visszavonja a Millenáris Városközpontra vonatkozó garanciavállalás ütemezéséről szóló rendeletet, ezzel a beruházást bizonytalan időre felfüggesztésre kerül

– Az MFB azonnali hatállyal felfüggeszti az agrárhitel-kérelmek átvételét és elbírálását

– Az agrártárca határozatlan időre felfüggeszti a mezőgazdasági géptámogatási pályázatok átvételét, elbírálását és folyósítását

– A Konzumbank felfüggeszti a családi gazdaságok hitelkérelmeinek átvételét

– A kisvállalkozóknak nyújtott mikrohitelprogram felfüggesztése. A Nemzeti Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány a már elfogadott pályázatoknak sem teljesíti a folyósítást

– A zsebszerződések kivizsgálására kidolgozott program leállítása

– Sportcélú beruházások állami garanciavállalásának visszavonása

– A stadion-rekonstrukciós program leállítása: „El a kezekkel a futballpályákról!”

– A köztisztviselők és pedagógusok számára kiírt internet-hozzáférési program felfüggesztése

– A tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésének visszavonása

– Az iskolatej-akció felfüggesztése

– Az MTV és a Magyar Rádió hitelgaranciájának felfüggesztése

– A kormány visszavonja a debreceni repülőtér állami tulajdonban lévő területeinek az önkormányzat számára történő átadását

Az üvegzseb program, a közpénzek felhasználása és a „puritán állam”

– Erős János, Medgyessy Péter korábbi cégtársa és vadászpartnere kerül az MFB élére nemzetbiztonsági átvilágítás, összeférhetetlenségi nyilatkozat, vagyonnyilatkozat és parlamenti meghallgatás nélkül. Erős korábbi pozícióját milliárdos veszteséggel hagyta ott. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének véleménye: „Nem mindegyik kinevezésre szánt vezetőről mondható el, hogy köztiszteletben álló és etikailag támadhatatlan”! Az MFB élére kizárólag Erős korábbi üzleti partnerei kerülnek

– Az Eximbank Rt. magyar építőipari cégeknek hitelt nyújt a Lotus Market romániai bevásárlóközpont építéséhez, amelynek vezetője Mudura Sándor „kétes hírű üzletember” (Ziua), Medgyessy Péter miniszterelnök személyes barátja. A beruházásra biztosítást a szintén magyar állami tulajdonú Magyar Exporthitel Biztosító Rt. köt, így minden pénzügyi kockázat a magyar államot terheli

– A kormány médiafeladatok ellátásával megbízott cége az MC Média Company Kft., az SZDSZ korábbi kampánycége lett. A döntés közbeszerzési eljárás nélkül történt. Gál J. Zoltán „nem tudott arról”, hogy a cég a szabad demokraták kampánycége volt, Fodor Gábor pedig „reméli”, hogy a döntés közbeszerzési eljárással született

– A GYISM külső cégeket bíz meg egyes minisztériumi munkák elvégzésével. Az egyes részmunkák értéke éppen a közbeszerzési törvényben meghatározott mérték alá került, így a tárca nem írta ki a közbeszerzési eljárást. A megbízott könyvvizsgáló cég vezetője a minisztériumi államtitkár felesége, míg a jogi iroda vezetője korábbi szocialista képviselőjelölt, illetve Erős János MFB-vezető üzleti partnere

– A kőbányai közgyűlés 1millió forintos központi költségvetési támogatást nyer el az augusztus 20-i tűzijátékra. A kerület nem rendezett önkormányzati ünnepséget, csak MSZP-s pártrendezvényt. A kormányzati forrásokból megvalósult tűzijáték helyszíne megegyezett a szocialista pártrendezvényével. Később a kerületi szocialista önkormányzat bezúzatta a Kőbányai Hírek c. lap azon számának példányait, amely a szocialista pártrendezvényen felhasznált közpénzekről tartalmazott írást

– Hátrányos helyzetű kistelepülések eszközbeszerzésére keretet hoz létre a kormány Karsai József irányítása alatt. A támogatás elnyerésére nincs kiírva pályázat, nincsenek meghatározva a pályázati feltételek (nincs űrlap, szempontrendszer, határidő, stb.) hanem a támogatásért Karsai József személyes illetve telefonon történő megkeresésével kell folyamodniuk az önkormányzatoknak

– A MeH közbeszerzési eljárást ír ki az MFB átvilágítására. Az eljárást egy nap alatt kiírják, elkészül a pályázat, megtörténik az elbírálás és megszületik a döntés. A közbeszerzési eljárás nem jelent meg nyilvánosan

– A Honvédelmi Minisztérium gépjárműbeszerzése közbeszerzési eljárás nélkül történik, az üggyel foglalkozó Honvédelmi Bizottság ülésének anyagát 12 évre titkosítják

– A Miniszterelnöki Hivatal egyoldalúan felmondja a közbeszerzési eljárással kiválasztott Tárkival illetve Galluppal a közvélemény-kutatásra megkötött szerződést, és a közbeszerzési eljárás helyett meghívásos pályázatot ír ki a munkákra. A Gallup és a Tárki nem kap meghívást

– Az M7 és az M3 autópálya továbbépítésére kiírt pályázatból majd közbeszerzési eljárásból a Nemzeti Autópálya Rt. kizárja a Vegyépszer Rt.-t. A meghatározott pályázati feltételeknek mindössze két cég felel meg

– A Kormányzati Kommunikációs Központ létrehozása az Országimázs Központ helyett, a kormányzat és a száznapos program népszerűsítésére médiakampány indul

– A Gazdasági Minisztérium hirdetései Csillag István miniszter fényképével jelennek meg

– A 2002-es tűzijáték költségvetése ugyanakkora mint az előző, millenniumi tűzijátéké volt. A tűzijáték lézerfelirata megegyezik az MSZP választási szlogenjével: „Köszönjük Magyarország”

– A strassbourgi kiküldetésen lévő kormánypárti képviselőket naponta, pár órás időtartamra, közpénzeken utaztatja a kormány, hogy a baloldali többség biztosítva legyen a szavazásokon

– Nem tisztázottak továbbra sem az MSZP Tasnádi Péterrel fenntartott kapcsolatai! (Letartóztatása előtt több szocialista politikus rendszeresen találkozott Tasnádi Péterrel)

– A választások utáni napon szabadlábra helyezik a „vecsési számlagyár” ügyében őrizetbe vett helyi szocialista elnököt, az MSZP választmányának tagját

– A Tocsik-ügyben érintett Virág Attila lesz a Malév felügyelőbizottságának elnöke, illetve cége kapja meg a Millenáris Kht. átvilágításának megbízását

– Mester László XVIII. kerületi szocialista polgármester és országgyűlési képviselő ellen két éve zajló rendőrségi eljárás ellenére a parlament Mentelmi Bizottsága nem szavazza meg a mentelmi jog felfüggesztését

– A jövedéki törvény megváltoztatásával megszüntetése kerül a borzárjegy

– Az APEH nyomozóhatóság megszüntetése

– A Medgyessy-villa 100 milliós átalakítása közbeszerzési eljárás nélkül, mivel a miniszterelnök nem hajlandó beköltözni a már kialakított rezidenciába

– Az MFB 150 millió forintos tanácsadói díjat fizet a bank informatikai-biztonsági átvilágításáért a Proware Kft.-nek, amely – korábbi beszállítóként – így részben saját korábbi munkáit ellenőrzi

– Mobiltelefon-vásárlásra 6.8 milliárd forintot költ a kormány

– A Transparency International 2002-ben a korrupció növekedését állapítja meg Magyarországon, míg az előző években fokozatosan javuló minősítést adott a szervezet

A kampányígéretek

– A közalkalmazotti béremelésre a kormány nem, illetve kis részben különít el pénzt a költségvetési intézmények számára, így a béremelés elbocsátási hullámot és megszorító intézkedéseket vált ki

– Az adórendszer változásával (adójóváírás) a családi adókedvezményeket 600 ezer család nem tudja kihasználni a korábbi mértékben. A többletforrásokból egyáltalán nem részesül idén egy kétgyermekes és minimálbéren dolgozó család, mivel a családi adókedvezmények elmaradása teljes egészében ellensúlyozza az adójóváírás és a családi pótlék emelkedését. A PM „tud a gyermekesek problémájáról”

– A diplomás minimálbér bevezetése következtében nehezebbé válik a pályakezdő diplomások elhelyezkedése

– Az adómentes minimálbér nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra és az önmagukat alkalmazó egyszemélyes vállalkozókra

– A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara számításai szerint az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) olyan feltételekkel került bevezetésre, hogy az csak a szellemi szabadfoglalkozásúak szűk köre esetében lehet előnyös

– Az ingyenes tankönyvellátás ígéretének visszavonása

– A kormány előrehozza a jövedéki adó emelésének időpontját januárról szeptemberre

– A román-magyar egyetértési nyilatkozat felülvizsgálatának kezdeményezése, annak ellenére, hogy nem igazolódtak a román munkavállalókkal kapcsolatos félelmek. A kormánynak azóta sincs álláspontja a kérdésről

(gondola – szp)

Címkék:

• 100 napos tervek