Le kell-e mondania az országos rendőrfőkapitánynak? A válasz megfogalmazásában a következő három kijelentés együttes értelmezése segíthet. Salgó László: "Soha nem dolgoztam a III/III-nak." (Origo, július 5.) Lamperth Mónika: "Az országos rendőrfőkapitány valóban a III/III-as ügyosztály elemzőtisztje is volt egy ideig." (Magyar Nemzet, július 6.) Medgyessy Péter: "Ha a belső elhárításnak - a III/III-asnak - dolgozott valaki, és most valamilyen fontos politikai posztot tölt be, akkor azt gondolom, tényleg le kell mondania." (Népszava, június 19.)

A helyzet persze ennél bonyolultabb. Vagy inkább egyszerűbb, s erre Medgyessy nyilatkozata alapján lehet rávilágítani. A kormányfő a tv2-nek június 23-án arról beszélt, hogy az elhárításon belül külön kategóriát jelentenek a III/III-as és III/IV-es ügynökök. Nekik ugyanis "jár az, hogy szembesüljenek azzal: rossz ügyet szolgáltak" - mondta a miniszterelnök. Medgyessy vélekedésével ellentétben azonban nehezen vitatható, hogy a besúgók bár más eszközökkel, de ugyanazt az ügyet szolgálták, mint az elhárítás többi munkatársa. Ha pedig ez így van, akkor az erkölcsi felelősség szempontjából keveset számít, hogy valaki írta a jelentéseket, vagy - miként Lamperth Mónika Salgó László védelmében mondta - feldolgozta, rendszerezte és továbbította az iratokat.

A főkapitány maga is elismerte, hogy hírszerzéssel és kémelhárítással foglalkozott. A HVG-nek június 29-én azt mondta: 1983 és 1986 között a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének készített éves jelentéseket, kriminálstatisztikai elemzéseket. A Heti Válasz július 5-én ugyanakkor olyan, 1985-ből származó dokumentumot közölt, melyben az irodalmi élet több képviselőjének megfigyeléséről szóló jelentés alatt Salgó neve szerepel. A főkapitány az Origo-nyilatkozatban kijelentette: értékelőtisztként valóban átmehettek a kezén olyan iratok, amelyeket a III/III-asok szereztek. Hozzátette azonban: nem emlékszik a lapunkban megjelent dokumentumokra, s nem is kíván foglalkozni a témával.

Most újabb, Salgó László nevét tartalmazó jelentések kerültek a Heti Válasz birtokába. Az iratokból kiderül például, hogy Salgóék megfigyelték az egykori Dialógus békecsoport aktivistáit. Az 1982-ben alakult, Budapesten és egy-két vidéki városban tevékenykedő társaság létszáma a beépített emberekkel sem érte el a kétszáz főt. Fő céljuk az volt, hogy a parlament deklarálja Magyarország atomfegyver-mentességét, és megakadályozzák, hogy szovjet SS-20-as rakétákat telepítsenek hazánkba. Bár kifejezett törekvésük nem a rendszer megdöntése volt - a szocialista ihletésű Országos Béketanáccsal is kapcsolatokat próbáltak építeni -, tevékenységük mégsem kerülhette el a pártállam irányítóinak figyelmét.

Salgó László akkor is éberen figyelt, amikor a szervezet az 1983-as pusztavacsi ifjúsági találkozóra készített a békére felhívó röplapokat. Amikor pedig 1985-ben a felvidéki magyarság jogaiért való kiállása miatt Duray Miklóst Pozsonyban bebörtönözték, s tiltakozásul "Szabadságot Duray Miklósnak!" feliratú matricák jelentek meg a szegedi villamosokon és trolikon,

Salgó és csapata újra lecsapott a rendszer ellenségeire. "A felragasztott címkéket begyűjtöttük. Az ügyben foglalkoztatott operatív kapcsolatunk biztonsági helyzetétől függően intézkedünk Gonda tevékenységének megszakítására" - olvasható e dokumentum alján két kulcsmondat. A szöveg egyrészt arról tanúskodik, hogy a jelentés készítői "operatív kapcsolatuk" (vagyis beépített ügynökük) révén tájékozódtak az eseményekről.

Ez a tény Salgó László állítását látszik alátámasztani, hiszen arra utal, hogy - legalábbis ebben a konkrét ügyben - a mai főkapitány valóban nem besúgóként tevékenykedett. A másik következtetés azonban határozottan cáfolja a rendőrtiszt azon állítását, hogy csak összefoglaló jelentéseket készített - az iratokból ugyanis az derül ki, hogy Salgó meghatározott ügyekben konkrét intézkedéseket is hozott.

"Tájékoztatjuk a JATE pártbizottsága titkárát, valamint a BM III/III-4 osztályt" - olvasható egy másik dokumentum alján az intézkedések között. Az tehát minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy Salgó László operatív kapcsolatban állt a III/III-as csoportfőnökséggel.

Azzal a szervezettel, melynek megítélésekor irányadónak kell tekinteni Medgyessy Péter vélekedését. A miniszterelnök a Népszava június 29-i számában így nyilatkozott arról a rendszerről, melynek egyébként maga is döntéshozója volt: "A III/III-asokról volt szó, szerintem jogosan, hiszen ez minden demokratikus társadalomtól idegen szervezet, csak a legdurvább diktatúrákban létezik."

(Sz. Sz. - Heti Válasz nyomán)

Címkék:

• A Salgó-dosszié